Álmomból mocorgás ébresztett fel a bal oldalomról,nagy nehezen kinyitottam a szemem, mire már senki nem feküdt mellettem és újabb csörömpölés ütötte meg a fülem, mire felkászálódtam az ágyból és a konyha felé vettem az irányt
-Még hány dolgot akarsz össze törni?- nevettem el magam, mert azért valjuk bele kicsit bénácska, de számomra így tökéletes ahogy van
-Ha így folytatom akkor, ki is dobnak a szállodából-söpörte össze az üveg maradványokat
-Csak vasárnap reggelig bírd ki, hogy ne törj össze valamit még egyszer-biccentettem a törött pohár felé, mire önkéntelenül elnevette magát. Ma úgy döntöttünk,hogy nem mozdulunk ki a szállodából, hanem bent punnyadunk,aminek részből örültem is..
-Mesélj kicsit magadról- törte meg a csendet
-Hát...a szüleim elváltak így vissza költöztünk Hollandiába, amióta eszemet tudom ott éltem,de bölcsis koromba anyám erőltette apámra, hogy költözzünk el és rá 15 évre elváltak, nekem meg megkellet szakítanom minden barátommal a kapcsolatot, habár soha nem voltak barátaim csakis Devan volt nekem, bölcsibe találkoztunk legelőször és onnantól kezdve vagyunk nagyon jóba-hadartam el életem történetét
-És őt is ott kellet hagynod?-kérdezte, ami kicsit meglepett, mert kicsi féltékenység ütötte meg az arcát
-Hát elsőnek úgy volt,igen, de a reptéren láttam meg amikor leszálltunk és azóta velem és apámmal él és persze a felhordott csajokkal-mondtam
-És téged ez nem is zavar?-kérdezte
-Mármint mi?
-Hát, hogy lányokat visz fel?- ha most jól értem ő féltékeny vagy valami ilyesmi?
-Egyáltalán nem, soha semmi nem volt köztünk barátságon kívül-mondtam mire egy hatalmas sóhaj hagyta el a száját, na jó én nem értem ezt a fiút. Nem is tudtam tovább gondolkozni mert ajkai súrolták az enyémeket, ha most jól értem ő megcsókolt? Jézusom... Bele olvadtam a csókjába és élveztem a pillanatot,addig amí hirtelen fel nem állt és elkezdett káromkodni
-Sajnálom...ne haragudj...nem szabadott volna...-mentegetőzőt, szólásra akartam nyitni a szám,de ő kiviharzott az ajtót be csapva maga után. Ott ültem maga tehetetlenül a kanapén és azon gondolkoztam,hogy mit tehettem ellene vagy mit csináltam,hogy csak így kiviharzott...
Vártam, hogy vissza jöjjön,de nem tette.... Este van pontosabban éjfél és délelőtt rohant el és azóta se szó se beszéd eltűnt. Nem tehettem mást, mint hogy a bőröndömbe pakoljak, hogy a legkorábbi repülővel haza induljak és örökre elfelejtsem. Ekkor a telefonom képernyője villogni kezdett, Devan volt az. Mindig örültem ha hív,de most más hívását vártam. Elhúztam a fogadás gombot és halkan beleszóltam
-Sziia-mondtam halkan
-Halii, na mizu csajszi?- mondta boldogan
-Megyek haza-egy puffanást hallottam a vonal másik feléről
-Miért?Mi történt?-faggatózott
-Gyere ki értem a reptére, hívlak ha leszálltam-azzal le raktam a telefont és a zsebembe csúsztattam.. Készen voltam már épp indulni készültem, mielőtt egy pillantást vettettem a szobára és pár emlék fel tört bennem... Le érve az információs pulthoz léptem és megkértem, hogy hívjon egy taxit. A taxim 10 percre ott várt a férfi mellette és segített betenni a poggyászomat. Néztem az elhaladó épületeket és vissza emlékeztem, hogy tegnap még önfeledtül boldog voltam itt ezen a helyen. Reptérhez értünk a taxisnak oda adtam a fizetendő összeget és elindultam az információs pulthoz...
-Jónapot! Egy jegyet szeretnék Hollandiába!-mondtam egyenruhába öltözött nőnek
-Üdvözlöm! Egy utas szállító megy ma csak és az csak fél óra múlva-mondta a nő a gépén kutakodva
-Tökéletes lesz köszönöm-azzal elvettem a jegyemet és a 7-es kapu felé vettem az irányt,ahol egyből becsekkoltak.. Tuti,hogy nincs még a szállodába Martin és még azt sem tudja mit csináltam,a mikor nem is szabadott volna... Tuti ki fognak rúgni ez miatt.. Csodálatos..-gondolkoztam el magamba miközben a helyemet kerestem... 22 sor 4-es szék-ismételgetem el magamban...
A repülő út hamar eltelt és arra eszméltem fel,hogy leszálltunk, dobtam gyorsan egy sms-t Devnek hogy megérkeztem... Se szó se beszéd 10 perc múlva a kocsiba ültem és meséltem a dolgokat...
Ennyi lett volna a mai rész!! Következő rész Martin szemszögéből fog íródni! Addig is jó olvasást!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése